Kommunikáció

A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.

A kommunikációtudomány egy olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval, vagyis specifikus ágaira bontva a kövekezőkkel foglalkozik:

Tömegkommunikáció
Szervezeti kommunikáció
Diskurzuselemzés – ( nem azonos a beszélgetéselemzéssel )
Beszélgetéselemzés – (néhol Konverzációanalízis)
Lingvisztika
Szociolingvisztika
Kognitív lingvisztika
Szemiotika
Pragmatika
Egyéb kommunikációs ismeretek (pl:beszédírás, retorika, interperszonális kommunikáció stb.)

Alapfogalmak

Közlemény: Jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt "hordoznak", az amit az adó közöl a vevővel,

Forrás(adó): Az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb. , amely a közleményt előállítja és továbbítja,

Jelátalakító: A jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé.

Kódoló: A jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerve, például analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít stb.

Információs csatorna: Az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja,

Dekódoló: A kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi,

Nyelő (vevő): Az, aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket)

Zaj: A közleményhez, jelhez keveredő, szuperponálódó torzító, zavaró jel,. a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek.

A kétirányú kommunikáció esete a fentiekből adódik.

A kommunikáció formái

Irány szerint'

egy az egyhez
- párbeszéd
- üzenet átadás
egy a sokhoz
- nyilvános beszéd vagy előadás (lehet élő vagy felvételről)
- terület megjelölés pl szag, graffiti, rendőrkordon stb.
- könyvkiadás, és újságkiadás, rádió, TV, számítógép-hálózatok
- Propaganda, reklám, public relations, spin doctoring (tömegkommunikáció)
sok a sokhoz
- számítógép-hálózatok, World Wide Web, Usenet.
- konferenciák
- party vagy más gyűlés

jelenből a jövőbe
- napló
- Blog
- időkapszula

Résztvevők szerint

Állati kommunikáció
Személyek közötti (interperszonális) kommunikáció
- Marketing
- belső kommunikáció
- Propaganda
- Public affairs
- Public relations
- Technikai kommunikáció
Intraperszonális kommunikáció
nemverbális kommunikáció
nyelv
kultúrák közötti kommunikáció
telekommunikáció
- Computer-mediated kommunikáció
Artificial Intelligence Agent alapú kommunikáció

A kommunikáció etológiai meghatározása

Az emberi kommunikáció (és ezen belül az emberi nyelv is) az állati kommunikáció egyik típusa, amely (szemben a racionalisták által vallott referenciális tudásátadással) úgy fogható fel, mint egy élőlény (akár állat, akár ember) olyan viselkedési aktusa, amely megváltoztatja egy másik állat/ember magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy ez a kommunikáló élőlény számára, sok eset átlagában, fennmaradása, szaporodása szempontjából előnyös.

Tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció azon kommunikációs csatornák összefoglaló neve, melynek célja a lehető legtöbb ember egyidejű elérése (rendszerint annyi embert, amekkora az adott ország teljes lakossága). A kifejezés az 1920-as években született, az első, teljes országokat lefedő rádióadók létesülésekor, illetve a hatalmas példányszámban, nem egy esetben már más országokban is terjesztett napi és hetilapok, magazinok jellemzésére. A tömegkommunikáció egyes kritikusai szerint olyan tömegkultúrát alakít ki, melyben a szociális kapcsolatok jelentősen atomizálódnak (a lehető legminimálisabbra csökkennek), mely révén az emberek roppant fogékonnyá válnak a modern tömegkommunikáció behatásaira, elsősorban a propaganda és a reklámok révén.

kategória:Kommunikáció

The actual descriptive text portion of the article above (and its Contents menu) are licensed under the GNU Free Documentation License then in effect published by the Free Software Foundation. The text article uses material from http://hu.wikipedia.org/wiki/Kommunik%C3%A1ci%C3%B3 (retrieval date: 2007-05-26) and is provided "as-is" and without warranty. Permission is granted to copy, distribute and/or modify only the actual descriptive text portion of the article above (and its Contents Box) under the GNU Free Documentation License. A copy of the license is available at: http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Text_of_the_GNU_Free_Documentation_License. Any advertisements (or active links not embedded in the actual article) and the layout or selection thereof are excluded from such license.
(c) Ovidio Limited 2006-2009.

This website may utlize cookies and web beacons to help improve user experience and to collect aggregate usage data; we do not collect or otherwise use any personally identifiable information. Additionally, third parties may utilize cookies and web beacons in the course of serving ads on this website. Consult your web browser documentation for information about managing web cookies.